tovább a galériába
Kiss István 1945. február 10-én született Dunapatajon. Kalocsán a Szent István Gimnáziumban érettségizett. Baján tanítói, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán rajz-magyar szakos tanári oklevelet szerzett.Egyik alapítója a hajósi, a szelidi, az ordasi, az uszódi és a kalocsai alkotótábornak. Indulására hatással voltak Schnúr József és Kovács László festőbarátai, majd Tóth Menyhért, ifjabb Éber Sándor, Prokop Péter festőművészek. A Belvárosi Általános Iskola és a Hétszínvirág Művészeti Iskola rajztanára volt.
„Kiss István nem hagyja magát a holnapra elmúló divatokkal befolyásolni, olyan alkotásokat hoz létre különböző technikákkal, amelyek tartós értékeket képviselnek, akár hangulatot jelenít meg, akár tárgyi motívumokat fejez ki. Akvarell, linómetszet, domborítás, absztrakt alkotás – gazdag alkotókészségről tanúskodik. Az akvarell-festészet olyan tehetséget igényel, amely kevesek számára adatott meg. Ezek a képek arról tanúskodnak, hogy az ország legkiválóbb akvarellistái között van a művész. Képeinek nem az az elsőrendű sajátossága, hogy helyi tárgyakat örökít meg, hanem azokat a kifejezés eszközéül használja. A képek hangulata megmutatja a lélek apró rezdüléseit, finomságát, gazdagságát.” (Dr. Szíj Rezső művelődéstörténész, 1998.) Az utolsó évek grafikáin Tóth Menyhért „fehér izzása”, Kassák konstruktivista szemlélete dereng át.
Művészi hitvallása: „A képzőművészetről vallom, hogy üzenetével az újjászületés örömével ajándékoz meg mindannyiunkat. Tisztességgel betartott etikai és esztétikai elvek szerint dolgozni a sírig.”